KERESS TE IS SOK PÉNZT, AZTÁN MÉG TÖBBET!!! PÉNZÜGYI DOKTOR RECEPTJEI:
Költs ésszerűbben, kevesebbet, a megtakarított pénzedet pedig okosan fektessed be! A biztos út az anyagi jólét eléréséhez:
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
T: (H-P 08.00’-16.00’ KÖZÖTT):
+36-20-451-9859
+36-20-3797-162
penzugyidoktor@gmail.com
VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK GYŰJTEMÉNYE:
*Jogszabályi háttér:
1995. évi CXVII. törvény
a személyi jövedelemadóról
1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
Az adómentes bevételekről
6.9. a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás - szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként fizetett - rendszeres díja azzal, hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét;
Magyarázat:
A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítások a kifizető, munkáltató által fizetett rendszeres díja továbbra is adómentes juttatásnak minősül.
**Jogszabályi háttér:
1996. évi LXXXI. törvény
a társasági adóról és az osztalékadóról1
3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai
B)
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
8. a biztosítás díja, ha a biztosított az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, az adózó vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, vagy az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő szakképző iskolai tanuló;
***Jogszabályi háttér:
1998. évi LXVI. törvény
az egészségügyi hozzájárulásról1
11. §
(11) E törvény alkalmazásában nem minősül kifizetőnek
e) a biztosító az Szja tv. 28. § (2) bekezdése szerinti jövedelem esetében. (Ha a biztosítás más személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (kivéve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) által fizetett díja részben vagy egészben a magánszemély adómentes bevétele volt, egyéb jövedelem a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás)
1995. évi CXVII. törvény
a személyi jövedelemadóról
Az adóelőleg alapja
47. §
(5) A (2) bekezdés alkalmazásában az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelemnek a bevételből a bekezdés rendelkezése szerint megállapított rész 78 százaléka minősül, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették).
Magyarázat:
Ha a biztosítási szerződés utóbb olyan módon módosul, hogy a biztosító teljesítésére a biztosított vagy más magánszemély (nem a díjat fizető személy) válik jogosulttá (ideértve azt az esetet is, amikor a biztosított magánszemély a szerződő helyébe lép, figyelembe véve, hogy ilyenkor a szerződővé váló biztosított már egyedül jelölhet kedvezményezettet) a biztosítás szerződésmódosítás időpontjáig a más személy által korábban megfizetett díj a szerződés módosításának időpontjában egy összegben válik adókötelessé, illetve a kockázati biztosítás díja tekintetében adómentes jövedelemmé.
Egyéb jövedelemként adóköteles a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosításokból származó, a biztosított saját befizetését meghaladó összegű biztosítói teljesítés, valamint a biztosításban található befektetések összege akkor is, ha a biztosítási szerződést oly módon alakítják át, hogy a biztosított személye megváltozik vagy a szerződés már nem minősül lejárati szolgáltatással nem bíró, teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel bíró biztosításnak.
****Jogszabályi háttér:
1998. évi LXVI. törvény
az egészségügyi hozzájárulásról1
A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás
3. § (1) A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti
(7) Az Szja tv. 28. § (2) bekezdése szerinti jövedelem után a jövedelmet szerző magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás mértéke - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - 14 százalék, ha a jövedelem megszerzésének időpontja a lejárati szolgáltatással nem bíró, teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítás megkötésétől - de legkorábban 2013. január 1-jétől - számított 10 évet követő időpontra esik.
Magyarázat:
Az egyéb jövedelem után főszabály szerint az egészségügyi hozzájárulás mértéke 27 százalék, azonban az csak 14 százalék, ha a jövedelem megszerzésének időpontja a lejárati szolgáltatással nem bíró, kizárólag halál esetére szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítás megkötésétől - de legkorábban 2013. január 1-jétől - számított 10 évet követő időpontra esik.
T: (H-P 08.00’-16.00’ KÖZÖTT):
+36-20-451-9859
+36-20-3797-162
penzugyidoktor@gmail.com
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 2
Tegnapi: 4
Heti: 15
Havi: 105
Össz.: 13 309
Látogatottság növelés
KERESS TE IS SOK PÉNZT, AZTÁN MÉG TÖBBET!!! PÉNZÜGYI DOKTOR RECEPTJEI: - © 2008 - 2024 - penzugyidoktor.hupont.hu